MAlomhegyi

mészkő

Bányászati és feldolgozó Kft.

malomhegyi

Mészkő

Bányászati és feldolgozó Kft.

A zebegényi MALOMHEGYI MÉSZKŐ KFT.

A zebegényi MALOMHEGYI MÉSZKŐ KFT. külszíni művelésű bányaüzeme Zebegény községtől 2 km-re, északnyugati irányban helyezkedik el. Távolabbi környezetben a bánya a Dunakanyarban lévő Börzsöny-hegység dél-délnyugati részéhez tartozik. A bányában kitermelt puha mészkő tengeri üledékként körülbelül 15 millió évvel ezelőtt keletkezett, amely földtani szempontból fiatalnak számít.

A bánya anyaga csaknem teljes egészében szerves maradványokból áll. Néhány milliméternyitől a több 10 cm-es nagyságú ősmaradványok, tengeri puhatestű élőlények páncéljai, korallok vannak az algákból képződött mészmárga üledékbe beágyazódva.

Az üledékben a foszfáttartalom jól kimutatható mennyiségű, ezért a takarmánymészként való felhasználását már a múlt század elején javasolták.

Ez a nagyon fiatal kalcium-karbonát (hatóanyag tartalma 88-93% CaCO3), melynek kalcium tartalma 39,81%, bármilyen savban – így az állatok gyomorsavában is – könnyen oldódik, ezért sokkal jobb a hasznosítása, mint a kemény mészkőből gyártott, savban szinte oldhatatlan takarmánymeszeknek. Ha jobb a hasznosítása, akkor természetes, hogy ugyanolyan hatás eléréséhez lényegesen kisebb mennyiség is elég!

Termékeink kaphatók 5 kg-os, 4×5 kg-os gyűjtőzsákos, 25 kg-os, 50 kg-os és Big-Bag (1 tonnás) zsákban.

Vállaljuk más, hozott ásványok bérőrlését is Loesche malmunkkal, hengeres, kalapácsos törőnkkel, egyenáramú dobszárítóinkkal ásványlisztet készítünk, vagy osztályozott aprítást végzünk.

Gyakrabban őrölt anyagok: puha- és kemény mészkő, bentonit, kaolin, agyag, homokkő, ásványi sók, barit, magnezit, samott, szilikát, korond, porcelán, stb. Őrlési finomság 100 mikronmétertől.

Üzemünkben a termékeket korszerű csomagolással látjuk el és gépesített anyagmozgatással szolgáljuk ki vevőinket.

Azok az ügyfelek, akik rendszeresen visszatérő vevőink és várható felhasználásukat szerződésben rögzítik, jelentős kedvezményben részesülhetnek (5 tonna esetén 5%, 10 tonna esetén 10%).

A meszezés talajra gyakorolt hatásai

A fenntartható növénytermesztés irányelveinek figyelembe vétele megköveteli, hogy minden anyagi nehézség ellenére fokozott gondot fordítsunk a talaj mészállapotának fenntartására, amely egyúttal fontos lépés a kielégítő talajszerkezet megóvásának, az elfogadható porozitási viszonyok fenntartásának és a harmonikus növénytáplálás megvalósításának irányába is. Figyelembe véve az eddigi talajjavításokat, a javításra szoruló terület Magyarországon mintegy 2,8 millió hektár az összes 4,2 millió hektár mezőgazdaságilag művelt területből. Ezen belül 2,2 millió hektár a savanyú talaj.

Filep (1988) szerint hazánkban a mésztrágyázás nem terjedt el. A növények kalcium ellátása karbonátos és telített talajokon biztosított. A terméssel évente elvont kalcium mennyisége gabonaféléknél 10-30 kg/ha, kapásoknál 50-90 kg/ha, pillangósoknál 150-200 kg/ha. A terméssel elvont kalcium egy részét szuperfoszfáttal, vagy mész-ammon salétrommal pótolhatjuk. A nagymérvű műtrágyázással viszont a talajaink elsavanyodnak, ami a talajok mésztrágyázását indokolja.

Mint minden talajt érintő beavatkozás, tápanyag utánpótlás, meszezés, egyéb meliorációs beavatkozás esetén a talajt talajlaborban be kell vizsgáltatni!

A vizsgálatok eredménye alapján lehet a beavatkozást megtervezni. A meszezést savanyú talajok javítására használhatjuk, a szikes talajok javítására nem megfelelő a módszer.

A savanyú talajokban viszonylag nagy a H+-ionok (a protonok) mennyisége, s ez kihat a talajok szerkezetére, kémiai tulajdonságaira és biológiai aktivitására is.

Savanyú közegben nem következik be a humuszanyagok koagulációja. A szerves és ásványi komponenseket összekapcsoló, stabilizáló Ca-hidak száma kicsi, ezért tartós, morzsás szerkezeti elemek nem tudnak kialakulni. A talaj szerkezete rendszerint tömődött, víz- és levegőgazdálkodása kedvezőtlen.
A savanyúság erősödésével (amikor a pH < 5,5) nő az oldatban a szabad alumínium-(Al3+) és mangán-(Mn2+) ionok mennyisége, s ez egy meghatározott értéken túl toxikus hatású a növények számára. Az Al3+ nagy koncentrációja emellettkorlátozza a foszfor, a kalcium, a magnézium és a vas felvételét is.
Savanyú talajban a biológiai tevékenység is csökken. A mineralizáció vontatottabb, a nitrifikáció visszaszorul és kismértékű ammónium felhalmozódás figyelhető meg.

A termékenység növelése érdekében azonban mindegyik savanyú talajnál szükséges a káros savanyúság megszüntetése és a talaj tulajdonságaihoz alkalmazkodó agrotechnikai módszerek kiválasztása. (Forrás: Filep, Stefanovits, Füleky)

A talajoldat pH _(H2O)alapján történő osztályozása

pH érték	< 4,5	4,5 - 5,2	5,3 - 6,4	6,5 - 7,4	7,5 - 8,2	8,2 - 9,0	9,0 <
talaj	erősen savanyú	savanyú	gyengén savanyú	semleges	gyengén lúgos	lúgos	erősen lúgos

A mész hatása a talajban lévő tápelemek mozgékonyságára a növényi tápanyag hasznosulás tükrében általánosan pozitívnak mondható. Egyes anyagok mennyisége a talaj elsavanyodásakor csökken, másoké növekszik. A meszezés, alaposan megváltoztatva a közeg kémhatását, a talajban lévő tápanyagok mozgékonyságát igen nagymértékben befolyásolja.

Meszezés hatására a mikroorganizmusok mennyiségi növekedésének eredményeként növekszik a növények által felvehető nitrogén mennyisége is.
A talaj túlzott savanyúsága káros hatású, ennek egyik fontos oka a foszfor felvehetőségének csökkenése. Kutatások eredményeképpen megállapították, hogy a talajok meszezése nyomán nő a talajban lévő foszfátok mozgékonysága. A mész kedvező hatása a növények számára felvehető foszfor mennyiségének növelésére sok évig kitart, ami azzal magyarázható, hogy jobbak lesznek a viszonyok a mikrobiológiai folyamatok számára, ennek következtében pedig lebomlik a talaj szerves anyaga és a foszfor szerves kötésből ásványi formába alakul át. Feltételezések szerint meszezéskor a foszforsav mozgékonyabbá válásának oka az, hogy a kalcium kiszorítja a vasat és az alumíniumot a nehezen oldható foszfátokból, ennek következtében a növények számára könnyebben felvehető kalciumfoszfátok képződnek.
Savanyú talajokban gyakran előfordul a káliumhiány. Ha ilyen talajokba meszet juttatunk, az növeli a felvehető kálium mennyiségét. Ennek oka, hogy a kalcium kiszorítja a káliumot az adszorbeált állapotából. A növények káliumfelvétele a talaj meszezésekor azonban nem növekszik, ami a kálium – kalcium antagonizmussal magyarázható.
Könnyű mechanikai összetételű, savanyú talajokon gyakori a magnéziumhiány. Ennek kiküszöbölésére kézenfekvő megoldás a dolomitliszt talajba juttatása.
A mangán nélkül a növények szintén nem képesek megélni, azonban savanyú talajokon általában nagy mangánfelesleg van, ami ártalmas a növényekre. A mangánfelesleg gátolja a növény generatív szerveinek kifejlődését, gyakran a teljes növény pusztulásához vezet. A mangán mozgékony formáinak mennyisége tehát annál magasabb, minél savanyúbb a talaj. Túl nagy adagú mész viszont ahhoz vezet, hogy a növények mangánhiányos tüneteket mutatnak.
A vas a legfontosabb növényi tápelemek egyike. Vashiány esetén a növényekben klorózis léphet fel, és a terméseredmény jelentősen visszaesik. A vas legnagyobb része oxidok formájában fordul elő a talajokban. A savanyú, rosszul levegőző talajokban azonban ferro vegyületek képződnek, amelyek ártalmasak a növény számára. A meszezés hatékony megoldás a ferro vegyületek feldúsulásával szemben.
Alumíniumot igen jelentős mennyiségben tartalmaznak a talajok. Ennek a legnagyobb része a növények számára nem hozzáférhető. Savanyú talajokban azonban nagy mennyiségű a mozgékony alumínium. Mozgékony alumíniumvegyületek toxikusak a növényekre. A legradikálisabb eszköz az alumínium káros hatása elleni védekezésnek a talaj meszezése, ilyenkor a toxikus alumíniumvegyületek immobilizálódnak.
Bórhiány csak lúgos kémhatású talajokban fordul elő. Így a túlmeszezés a felvehető bór mennyiségét csökkenti, ami a növényeken hiánytünetek kialakulásához vezet.

Avdonyin (1972) vizsgálataival bizonyította, hogy a talajok elsavanyodásával a baktériumok mennyisége csökken, a gombák mennyisége viszont jelentősen növekszik. A baktériumok többsége nem fejlődik 4,5-5-nél alacsonyabb pH-n, ugyanakkor azokat a baktériumokat, amelyek a ként oxidálják, nagyfokú savellenállóság jellemzi. Különösen kedvezőtlen hatást gyakorol a talaj túlságos elsavanyodása az olyan mikroorganizmusok fejlődésére, mint az Azotobacter és a gyökérgümő-baktériumok (Rhizóbiumok), amelyek a levegő nitrogénjével gazdagítják a talajt. Különösen kedvező volt a meszezés olyan fontos mikroorganizmusokra, mint a nitrifikálók, a clostrídiumfajok és a cellulózbontók, amelyek fontos szerepet játszanak a talajok termékenységének növelésében.

A mikroorganizmusok viszonya a közeg pH-jához:

A talaj pH-ja	Baktériumok db/g talaj	A talaj pH-ja	Gombák db/g talaj
6,2	13600000	6,6	26200
5,6	12600000	6,2	39100
5,1	4800000	5,8	73000
4,8	4000000	4,0	110000

A mikroorganizmusok viszonya a közeg kémhatásához:

Mikroorganizmus	Mikroorganizmus fejlődéséhez lehetséges pH érték
	Minimális	Optimális	Maximális
Rothasztó baktériumok	4,5	7	6
Gümőbaktériumok	4,3	7	10
Azotobacter	5	7	9
Nitrifikálók	4	7,8-8,0	10
Aktynomyces	4,5	7	9
Penészgombák	1,5	7	9

Forrás: Avdonyin, N. SZ. (1972): Savanyú talajok termékenységének fokozása

Az alábbiakban leírt vizsgálatokat a talajlaboratóriumok elvégzik.

Kádár (1998) munkássága alapján, amikor a talajoldat pH-ja 7-nél kisebb, aktuális savanyúságról beszélünk és jellemzésére a pH_(H2O) szolgál. A talaj pH mérése 1:2,5 arányú vizes szuszpenzióban történik. Amennyiben a talaj kirázását 1 m KCl-dal végezzük savanyú talajon, kisebb értéket kapunk, mivel a semleges só kationja a K⁺H⁺-t cserél ki a kolloidok felületéről. Ez a kicserélhető savanyúság természetesen nagyobb, mint az aktuális. Erősen savanyú talajokon nem csak az adszorbeált H⁺, hanem az Al³⁺ is kicserélődik és oldatba kerül. Az Al³⁺ mérgező a növényre. A műtrágyákkal lejátszódnak a kation csere reakciók, ezért a megfelelő műtrágyaforma kiválasztása lényeges. Ha lúgosan hidrolizáló Na-acetáttal (erős bázis, gyenge sav) kezeljük a talajt, erősebb H⁺ csere következik be. Ezt nevezzük hidrolitos aciditásnak és y₁-el jelöljük. Az y₁a talaj összes H⁺ ionját kicseréli, a KCl pedig csak a könnyen kicserélhető ionokat. Semleges, vagy gyengén savanyú talajokban csak a hidrolitos aciditás mérhető érdemben, a kicserélődési savanyúság elenyésző.

A savanyú talaj javításához szükséges mészadag megállapítására többféle elméleti és tapasztalati módszer használható.

Gyakorlatban évtizedek óta a hidrolitos aciditás (y₁) és a kötöttségi szám (K_A) értéke alapján történik a mészdózis kiszámítása.

Jelen képlettel 1 ha-os terület felső 20 cm-es rétegének meszezéséhez szükséges CaCO₃dózis számítható ki!

CaCO3 t/ha = y1 x (KA/100) x 1,74= CaCO₃ hatóanyag tonna hektáronként

A számított mennyiség tiszta CaCO₃-ot jelent, ezért a talajra kerülő javítóanyag-dózis megállapításakor figyelembe kell venni a felhasznált anyag CaCO₃-tartalmát is.