- Hétfő - Péntek: 06:00 - 14:00
Menü
Menü
A zebegényi MALOMHEGYI MÉSZKŐ KFT. külszíni művelésű bányaüzeme Zebegény községtől 2 km-re, északnyugati irányban helyezkedik el. Távolabbi környezetben a bánya a Dunakanyarban lévő Börzsöny-hegység dél-délnyugati részéhez tartozik. A bányában kitermelt puha mészkő tengeri üledékként körülbelül 15 millió évvel ezelőtt keletkezett, amely földtani szempontból fiatalnak számít.
A bánya anyaga csaknem teljes egészében szerves maradványokból áll. Néhány milliméternyitől a több 10 cm-es nagyságú ősmaradványok, tengeri puhatestű élőlények páncéljai, korallok vannak az algákból képződött mészmárga üledékbe beágyazódva.
Az üledékben a foszfáttartalom jól kimutatható mennyiségű, ezért a takarmánymészként való felhasználását már a múlt század elején javasolták.
Ez a nagyon fiatal kalcium-karbonát (hatóanyag tartalma 88-93% CaCO3), melynek kalcium tartalma 39,81%, bármilyen savban – így az állatok gyomorsavában is – könnyen oldódik, ezért sokkal jobb a hasznosítása, mint a kemény mészkőből gyártott, savban szinte oldhatatlan takarmánymeszeknek. Ha jobb a hasznosítása, akkor természetes, hogy ugyanolyan hatás eléréséhez lényegesen kisebb mennyiség is elég!
Termékeink kaphatók 5 kg-os, 4×5 kg-os gyűjtőzsákos, 25 kg-os, 50 kg-os és Big-Bag (1 tonnás) zsákban.
Vállaljuk más, hozott ásványok bérőrlését is Loesche malmunkkal, hengeres, kalapácsos törőnkkel, egyenáramú dobszárítóinkkal ásványlisztet készítünk, vagy osztályozott aprítást végzünk.
Gyakrabban őrölt anyagok: puha- és kemény mészkő, bentonit, kaolin, agyag, homokkő, ásványi sók, barit, magnezit, samott, szilikát, korond, porcelán, stb. Őrlési finomság 100 mikronmétertől.
Üzemünkben a termékeket korszerű csomagolással látjuk el és gépesített anyagmozgatással szolgáljuk ki vevőinket.
A fenntartható növénytermesztés irányelveinek figyelembe vétele megköveteli, hogy minden anyagi nehézség ellenére fokozott gondot fordítsunk a talaj mészállapotának fenntartására, amely egyúttal fontos lépés a kielégítő talajszerkezet megóvásának, az elfogadható porozitási viszonyok fenntartásának és a harmonikus növénytáplálás megvalósításának irányába is. Figyelembe véve az eddigi talajjavításokat, a javításra szoruló terület Magyarországon mintegy 2,8 millió hektár az összes 4,2 millió hektár mezőgazdaságilag művelt területből. Ezen belül 2,2 millió hektár a savanyú talaj.
Filep (1988) szerint hazánkban a mésztrágyázás nem terjedt el. A növények kalcium ellátása karbonátos és telített talajokon biztosított. A terméssel évente elvont kalcium mennyisége gabonaféléknél 10-30 kg/ha, kapásoknál 50-90 kg/ha, pillangósoknál 150-200 kg/ha. A terméssel elvont kalcium egy részét szuperfoszfáttal, vagy mész-ammon salétrommal pótolhatjuk. A nagymérvű műtrágyázással viszont a talajaink elsavanyodnak, ami a talajok mésztrágyázását indokolja.
Mint minden talajt érintő beavatkozás, tápanyag utánpótlás, meszezés, egyéb meliorációs beavatkozás esetén a talajt talajlaborban be kell vizsgáltatni!
A vizsgálatok eredménye alapján lehet a beavatkozást megtervezni. A meszezést savanyú talajok javítására használhatjuk, a szikes talajok javítására nem megfelelő a módszer.
A savanyú talajokban viszonylag nagy a H+-ionok (a protonok) mennyisége, s ez kihat a talajok szerkezetére, kémiai tulajdonságaira és biológiai aktivitására is.
A termékenység növelése érdekében azonban mindegyik savanyú talajnál szükséges a káros savanyúság megszüntetése és a talaj tulajdonságaihoz alkalmazkodó agrotechnikai módszerek kiválasztása. (Forrás: Filep, Stefanovits, Füleky)
A talajoldat pH (H2O)alapján történő osztályozása
| pH érték | < 4,5 | 4,5 - 5,2 | 5,3 - 6,4 | 6,5 - 7,4 | 7,5 - 8,2 | 8,2 - 9,0 | 9,0 < |
| talaj | erősen savanyú | savanyú | gyengén savanyú | semleges | gyengén lúgos | lúgos | erősen lúgos |
A mész hatása a talajban lévő tápelemek mozgékonyságára a növényi tápanyag hasznosulás tükrében általánosan pozitívnak mondható. Egyes anyagok mennyisége a talaj elsavanyodásakor csökken, másoké növekszik. A meszezés, alaposan megváltoztatva a közeg kémhatását, a talajban lévő tápanyagok mozgékonyságát igen nagymértékben befolyásolja.
Avdonyin (1972) vizsgálataival bizonyította, hogy a talajok elsavanyodásával a baktériumok mennyisége csökken, a gombák mennyisége viszont jelentősen növekszik. A baktériumok többsége nem fejlődik 4,5-5-nél alacsonyabb pH-n, ugyanakkor azokat a baktériumokat, amelyek a ként oxidálják, nagyfokú savellenállóság jellemzi. Különösen kedvezőtlen hatást gyakorol a talaj túlságos elsavanyodása az olyan mikroorganizmusok fejlődésére, mint az Azotobacter és a gyökérgümő-baktériumok (Rhizóbiumok), amelyek a levegő nitrogénjével gazdagítják a talajt. Különösen kedvező volt a meszezés olyan fontos mikroorganizmusokra, mint a nitrifikálók, a clostrídiumfajok és a cellulózbontók, amelyek fontos szerepet játszanak a talajok termékenységének növelésében.
A mikroorganizmusok viszonya a közeg pH-jához:
| A talaj pH-ja | Baktériumok db/g talaj | A talaj pH-ja | Gombák db/g talaj |
| 6,2 | 13600000 | 6,6 | 26200 |
| 5,6 | 12600000 | 6,2 | 39100 |
| 5,1 | 4800000 | 5,8 | 73000 |
| 4,8 | 4000000 | 4,0 | 110000 |
| Mikroorganizmus | Mikroorganizmus fejlődéséhez lehetséges pH érték | ||
|---|---|---|---|
| Minimális | Optimális | Maximális | |
| Rothasztó baktériumok | 4,5 | 7 | 6 |
| Gümőbaktériumok | 4,3 | 7 | 10 |
| Azotobacter | 5 | 7 | 9 |
| Nitrifikálók | 4 | 7,8-8,0 | 10 |
| Aktynomyces | 4,5 | 7 | 9 |
| Penészgombák | 1,5 | 7 | 9 |
Az alábbiakban leírt vizsgálatokat a talajlaboratóriumok elvégzik.
Kádár (1998) munkássága alapján, amikor a talajoldat pH-ja 7-nél kisebb, aktuális savanyúságról beszélünk és jellemzésére a pH(H2O) szolgál. A talaj pH mérése 1:2,5 arányú vizes szuszpenzióban történik. Amennyiben a talaj kirázását 1 m KCl-dal végezzük savanyú talajon, kisebb értéket kapunk, mivel a semleges só kationja a K+H+-t cserél ki a kolloidok felületéről. Ez a kicserélhető savanyúság természetesen nagyobb, mint az aktuális. Erősen savanyú talajokon nem csak az adszorbeált H+, hanem az Al3+ is kicserélődik és oldatba kerül. Az Al3+ mérgező a növényre. A műtrágyákkal lejátszódnak a kation csere reakciók, ezért a megfelelő műtrágyaforma kiválasztása lényeges. Ha lúgosan hidrolizáló Na-acetáttal (erős bázis, gyenge sav) kezeljük a talajt, erősebb H+ csere következik be. Ezt nevezzük hidrolitos aciditásnak és y1-el jelöljük. Az y1 a talaj összes H+ ionját kicseréli, a KCl pedig csak a könnyen kicserélhető ionokat. Semleges, vagy gyengén savanyú talajokban csak a hidrolitos aciditás mérhető érdemben, a kicserélődési savanyúság elenyésző.
A savanyú talaj javításához szükséges mészadag megállapítására többféle elméleti és tapasztalati módszer használható.
Gyakorlatban évtizedek óta a hidrolitos aciditás (y1) és a kötöttségi szám (KA) értéke alapján történik a mészdózis kiszámítása.
Jelen képlettel 1 ha-os terület felső 20 cm-es rétegének meszezéséhez szükséges CaCO3 dózis számítható ki!
CaCO3 t/ha = y1 x (KA/100) x 1,74= CaCO3 hatóanyag tonna hektáronként
A számított mennyiség tiszta CaCO3-ot jelent, ezért a talajra kerülő javítóanyag-dózis megállapításakor figyelembe kell venni a felhasznált anyag CaCO3-tartalmát is.
© Mészkő Kft 2019-2023. All rights reserved. Impresszum